Még régen a történelem órákon úgy tanultuk, hogy volt egy igen felvilágosult uralkodónk, nevezetesen Könyves Kálmán királyunk. Mint neve is mutatja, írástudó, olvasott ember volt, ami akkoriban ritkaságnak számított. Persze nem önszorgalomból tanulta meg a betűvetést, hanem muszájból, hiszen eredendően nem a királyi trónra, hanem papnak szánták.
Hogy miért gondoljuk 800 év távlatából korát meghaladó uralkodónak?
Mert nevéhez fűződik egy törvény, amely kimondja: „boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak”.
Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy a mi jó Kálmán királyunk a sötét középkorban megpróbált fényt gyújtani az emberek fejében. Tényleg így volt?
Sajnos nem. De, hogy megértsük, miről is van szó, pillantsunk bele az akkor élő emberek hiedelem világába.
Mivel nem volt internet, sem rádió, sőt iskolába sem sokan jártak, ezért számos természeti jelenség, furcsa betegség ijesztő lehetett a kor emberének. A közvilágítást nem ismerték, és a téli esték szörnyen hosszúra nyúlhattak, mert a gyertyával bizony spórolni kellett. Sötétben könnyen lát, hall az ember olyan dolgokat a mai világban is, ami valójában csak hallucináció. Hát még abban az időben, amikor a démonhit, a szellemek, és a gonosz boszik nem csak az egyszerű nép köreiben örvendtek népszerűségnek, hanem tudós papok, nemesek is ugyanúgy hittek bennük.
Képzeljük el, hogy ma arról beszélnénk a bíróságon, hogy egy démon éjjel kiszívta a vérünket, a bíró meg komoly arccal bólogatna. ☺
A magyar démonológia legnépszerűbb alakja egy ördögi lény, aki éjjel meglátogatja áldozatát, és a paciens nemének megfelelően női alakban (succubus) vagy férfi alakzatban (incubus) erotikus élményeket, kéjes álmokat okoz.
A másik versenyző a vámpír, aki állati formát öltve, az alvó embernek kiszívja a vérét.
A boszorkányoknak azokat az élőket hitték, aki az ördöggel cimboráltak, varázslással, mágiával és gyógyítással foglalkoztak. De a boszorkány kifejezést inkább egy gyűjtőfogalomnak tekinthetjük, mert a démonokat is egyfajta boszinak gondolták.
És itt jön a lényeg!
A mi jó Kálmánunk csak a vámpír boszikra vonatkoztatta törvényét, tehát a vámpírizmust utasította el. A többi boszorkány fajtában ő is ugyanúgy hitt, mint akkoriban mindenki, sőt, még nagyon sokáig, hiszen a 16. században még Luther is értekezett az incubus-succubus témakörben.
Summa summarum, Kálmán tényleg felvilágosult királya volt korának, mert legalább arra rájött, hogy vámpírok nincsenek, maximum energiavámpírok, de az egy másik történet.
Freya, Tarot sorselemző, okl. életvezetési tanácsadó